Amire rájöttem az elmúlt időszakban az az, hogy álarc nélkül éni a legnehezebb. Sebezhetővé tesz.Nem vagyok szuperhős, sosem voltam. Tele van életem térképe a kudarcok által szült lankákkal, sosem közlekedtem sík felületen, a korcsolya pedig mindig feszítette a lábamat, üdv télen a jégen.Már nem…

Tanulom az időt, és közben hangosan kimondom, hogy legalább én halljam. Ha nem látta senki, akkor meg sem történt.Nem volt sem botlás, sem elfecsérelt percek, sem boldog órák. Nem léteztél és én sem veled.És ez így helyt áll.Részemről játszma mentes kis időpazarlás (hozzá teszem, nem volt rossz).…

Sokáig féltem vonalakra lépni, rettegett a cipőm talpa minden repedéstől, tudod, az érzés, mikor azt hiszed, valami szörnyű dolog lesz, ha a zebrán nem csak a fehér sávra lépsz, vagy a járdán pont csíkra jön ki a lépés.Ma elmúlt, meghalt bennem ez a gyermeki rész, nem figyeltem, siettem és csak…

Néha olyan jó lenne csak úgy beleragadni egy dalba. Üvölteni hajnalig mindent ki magamból, hadd menjen ami fáj, és elájulni egy üres borosüveg árnyékában, kelni úgy, hogy nem maradt bent semmi, ami a szívem helyét kapirgálná.És néha meg is teszem ezt.Egy újabb peteérés egyedül. Csak tánc, veszélyek…

Talán egy filmben hallottam ,, az emberek azért házasodnak, hogy legyen tanújuk az életüknek".És b.szki mekkora igazság. A legjobban azok a percek konganak, amikor teszek valami igazán számomra f.szát, és körbe nézek, sehol senki, aki visszaigazolna, telik a nap és van, hogy el is felejtem, pedig…