Rébusz
Arcul csap az ősz.A reggeli ködök varázsa azt tüsszenti elmémbe, ahogy eddig láttam életem.Túl sok idő másra, miközben magamat vesztem el a balladai homályba. Faja.Testemen jeleket hordozok, sebek, amik cselekedetek hegeivé forrtak, foltok, melyeket dolgok nyomása hagyott rajtam. Szeretem őket, nem…